Szent Iván napja, június 24. a nyári napforduló ünnepe, és egyben egy igazi varázslatos időszak is. Ekkor leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka, amikor bármi megtörténhet. Évszázadok óta ezen az éjszakán örömtüzeket gyújtanak az emberek, ami a fény diadalát szimbolizálja a sötétség fölött. Ehhez a naphoz különleges rituálék, mágikus szertartások, jóslások kötődnek, amolyan igazi boszorkányos éjszaka ez, a szónak a legpozitívabb értelmében.

A növények varázslatos ereje

A június 24-én szedett gyógyfüveknek különösen erős hatást tulajdonítanak, a néphit szerint az ekkor gyűjtött gyógynövények hatása megsokszorozódik. Sok helyen 7 vagy 9 fajta növényből koszorút fontak, melyet a jóslásban, a szerelmi mágiában, illetve az állatok és a szántóföld gyarapodásának érdekében használtak.

A nyírfaág is kitüntetett szerephez jutott ezen napon, mivel a fiatal legények a választottuk ablaka alá tették szerelmük jeléül. A nyírfaágat a nyári ünnep jelképeként a kitakarított szobába is bevitték.

Más néphagyomány szerint a tűz körül fogyasztott cseresznye segíti a gyermekáldást.

Mesés legenda fűződik a páfrány virágzásához. A páfrány Szent Iván napját megelőző éjjel virágzik, ám a virág csak néhány pillanatig él, majd elhal. Aki meglátja a virágot, azt szerencse kíséri majd az életében, s különleges képességek birtokába jut: érti majd a növények és az állatok nyelvét. A legenda szerint nemcsak azért nehéz megtalálni a páfrány virágját, mert rövid ideig virul, hanem a virágzást kísérő enyhe fuvallat álmot bocsát az ott tartózkodó élőlényekre.

Szent Iván éjszakája a június 23-ról 24-re virradó éjszaka. A naptárreformok miatt a nyári napforduló ideje kicsit előrébb került, így június 21-én tartjuk ezt az ünnepet.

Tudtad, hogy a vágyaink, imáink is sokszoros erővel bírnak ezen az éjjelen? Legalább egy éjszakára tapasztald meg a varázserődet Te is!